WINEPLAN
  



Szekszárd és környéke

Szekszárd borvidék

Turizmus

Borászatok

Események

Borversenyek eredményei

Szekszárdi Borút

Hegyközségi információ





Regisztrált látogtók részére:

 Név:    

 Jelszó:

         

TURISZTIKAI LÁTNIVALÓK

Szekszárd bejárása nem kezdõdhet máshol, mint a történelmi városközpontban, a Béla téren. Régen itt volt a vár, majd a piac. Jó ideje, 1832 óta a Pollack Mihály által tervezett Megyeháza épülete határozza meg a tér látványát. A szekszárdi Megyeháza a leginkább kiemelkedõ épület Pollack azon munkái közül, amelyek nem a fõvároshoz kötõdnek. Feltétlenül érdemes belülrõl is megnézni, hiszen a fõkapun belépve, a belsõ térben láthatók az 1967-ben feltárt egykori bencés apátság alapfalai. „A régi vármegyeháza világa” címû állandó kiállítás (Béla tér 1. 74/419-667) az alábbi termekkel várja a látogatókat: fõispáni olgozószoba, empire szalon, biedermeier nõi szalon, könyvtár, vadászterem. 1844-ben Bezerédj István a Megyeházán jelentette be, önként adó alá veti magát, mivel ez számára lelki megnyugvást jelent. Szobra az épület elõtt, a külsõ kertben látható.

A Béla tér meghatározó eleme továbbá a belvárosi katolikus templom, Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma, 1802–1805 között épült. A tér közepén emelkedik Szekszárd legrégibb, 1753-ból származó barokk mûemléke, a pestisjárványt idézõ Szentháromság-szobor. A tér karéját a Városháza eredetileg klasszicista, ám szecessziós stílusban átalakított épülete, valamint az igazságügyi palota (1892) teszi teljessé.

Természetesen a névadó, I. Béla szobra is helyet kapott a téren, a mûalkotás Lessenyey Márta munkája. Ha a Garay tér felé indulunk a közelmúltban elkészült, szépen burkolt új szakaszon, akkor a borkút mellett lépdelve hagyjuk el a Béla teret. A borkút Szatmári Juhos László és Baky Péter alkotása, 1994-ben készült.

A Béla térhez igen közel esõ Garay tér igencsak megszépült, hogy elzárták az autóforgalom elõl. A teret a költõ 1898-ban felállított szobra uralja. Szárnovszky Ferenc alkotása, Garay vonásai kissé Kossuth arcmására emlékeztetnek. A szobor mellett áll az egykori Szegzárd szálló épülete, a téren található még a német nyelvû színház, a Deutsche Bühne. A Garay tér közvetlen közelében látható az Augusz-ház. Liszt Ferenc négyszer járt vendégségben Augusz Antalnál, itt komponálta többek között a VIII. Magyar rapszódiát. A nagy mûvész emlékét õrzi Wigand Edit dombormûve, amely az Augusz-ház oldalfalán kapott helyet. Liszt emlékét az épületben mûködõ, róla elnevezett zeneiskola is õrzi.

Az Augusz-ház mögötti tér is Liszt Ferenc nevét viseli. A 19. század során látványos karriert befutó Augusz család háza valójában három épületbõl álló együttes, a következõ részekkel: romantikus stílusban átépített késõ barokk, klasszicista, késõ barokk. A ház legrégibb, déli részében egykor a Fekete Elefánt Szálló mûködött, amelynek II. József is vendége volt. A középsõ, árkádos részt a késõbbi báró, Augusz Antal építette, itt töltött hosszabb idõt Liszt Ferenc. A ház tornya a hagyomány szerint Liszt Ferenc javaslatára épült. A palotához kis park kapcsolódott, amelyben a komponista nagyon szeretett elidõzni. Az Augusz család kihalása után az épület úri kaszinó lett. Idõsebb Augusz Antal postabérlõként került Szekszárdra a 18. század végén, majd az uradalom szolgabírája lett. Ifjabb Augusz Antalt (1807–1878) 1843-ban alispánná választották. Politikai karrierjét tudatosan építgette, a legfontosabb eszköze a Habsburg-házhoz való töretlen ûsége volt. Az igen mûvelt, sok nyelven beszélõ Augusz, különösen a zenét kedvelte, nem véletlen hát, hogy Liszttel baráti viszonyt ápoltak, 1846-tól 1878-ig, Augusz haláláig folyamatosan leveleztek, francia nyelven. Mivel Liszt nem tudott jól magyarul, számos beszédét és levelét Augusz fordította le számára. A báró komoly szerepet játszott a ma Liszt nevét viselõ Zeneakadémia létrehozásában is.

A városnézõ sétát, a Garay tér elhagyása után, a Széchenyi út keresztezése után a Szent István tér felé érdemes folytatni. Itt bal kéz felé elõször Háry János szobrát pillantjuk meg, majd a Prométheusz Park következik. Kicsivel tovább haladva, szintén balra látható az egykori zsinagóga pompás épülete (1897), amelyben ma a Mûvészetek háza mûködik (Szent István tér 28. 74/511-247).

A közvetlen szomszédságban található a Wosinsky Mór Megyei Múzeum (Szent István tér 26. 74/316-222). A múzeum 1895-tõl mûködik, régészeti, néprajzi, képzõ- és iparmûvészeti, továbbá helytörténeti gyûjteménye országosan is kiemelkedõ.

Hatalmas épülete 1902-ben készült el, Schikedanz Albert és Herzog Fülöp tervezte. Szekszárd – és Tolna megye – bõvelkedik irodalmi nagyságokban, igazán nagy kultusza azonban sokáig Garay Jánosnak volt. Mi sem természetesebb persze, hiszen Garay „éppen jókor”, a 19. század derekán, a romantika és a nemzeti lelkesedés legszebb idõszakában vált országosan is népszerûvé, messzire eljuttatva ezzel szülõvárosa hírét.

Az utána érkezõ 20. századi személyiségek, elsõsorban Babits Mihály, majd késõbb Mészöly Miklós, függetlenül irodalomtörténeti jelentõségük megítélésétõl, egy ideig csak „másodikak” lehetnek Garay után, már az egyszerû idõrendiség alapján is. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a 20. század utolsó harmadától a Babits iránti tiszteletnek is egyre több jelét látni, s nyilván az sem véletlen, hogy a megyeszékhely egyetlen fõiskolája Illyés Gyula nevét vette fel.






       ENGLISH


Szekszárdi Szüreti Napok - szeptember 13-16

Program  
Szekszárd Város Honlapja  
A Szekszárdi Borút Honlapja  
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa  
szekszardibor.lap.hu linkgyűjtemény  
Gemenci erdő  
Wosinsky Mór Megyei Múzeum  
Bartina Néptánc Egyesület  
Babits Mihály Művelődési Ház  
Cofinanced by the EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG III C Community initiative on interregional co-operation across the entire EU territory and neighbouring countries
Copyright © 2006 szekszardborvidek.hu